Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Mérnök Úr blogja

Állásinterjún voltam... (második felvonás)

2019. október 01. 22:05 - Useless1997

Nem, ez nem a múltheti állásinterjúmnak a második körös interjúja. Ez valahol máshol volt...

Folyt.

Van fateromnak egy ismerőse, aki néha átjön hozzánk és nem egyszer akkor, amikor épp fúrtam-faragtam valamit a garázsban. Kérdezte, hogy mi újság munkaterületen? Mondtam, hogy nagyon semmi, erre egy elgondolkodó fejjel azt válaszolta, na majd én beszélek a sógorommal...

Következő alkalommal amikor nálunk járt, faterom kézbesített egy névjegykártyát "erre az e-mail címre küld el az önéletrajzodat" üzenettel. 

A névjegykártyán szereplő cég egy pesti cég - amennyire lenyomoztam a honlapukon - akik vasakkal foglalkoznak. Először nem nagyon éreztem affinitást a dolog iránt, aztán "bánnyafaszom" elküldtem.

Nem is telt el asszem 1-2 nap mikor csörgött a telefonom (elég ironikus, pont akkor hívtak, amikor az előző munkahelyemre visszamentem, mert volt ott egy kis maszek cuccom) amikor is mondja a hölgy, hogy hétfőn 10 órára várnak. (úgy látszik, ez a hétfő 10 óra valamiféle állásinterjús idő lehet, mert a másik helyen is ebben az időpontban voltam.) Nagyszerű hölgyem, de a biztonság kedvéért küldjön egy e-mailt.

Az e-mail meg is érkezett, miközben vezettem haza az ex-munkahelyemről és látom, hogy a cégnév nem az, ahová én elküldtem az önéletrajzomat. 

Utólag kiderült, hogy az az ember, akinek én elküldtem a CV-met, tovább passzolta egy általa ismert céghez, amivel alapesetben nem is lenne probléma, de ez az ominózus cég az ex-munkahelyemtől pontosan 4 utcányira van és légvonalban is pár száz méterre. 

Itt felütötte a fejemet a kérdés, hogy jó döntés-e? Egy ilyen kisvárosban szinte azonnal híre menne és nem biztos, hogy jó száj ízt hagyna a volt munkaadómnak, úgy, hogy egyáltalán nem haraggal váltunk el...sőt...

Úgy voltam vele, hogy elmegyek az állásinterjúra, de oda biztos, hogy nem megyek. Persze, csak az élet nem így működik. Ugyanis olyan ajánlatokkal bombáztak, amin igencsak érdemes lenne elgondolkodni.

Az interjú dióhéjban annyi, hogy a megjelölt időpontban megjelentem a cégnél, ahol is egy tárgyalóba leült velem a cég két ügyvezetője (olyan 50-60 év közötti fickók, természetesen szakmabeliek) és kb. 75 perces beszélgetést zavartunk le. Szimpatikus voltam számukra, ez szinte biztos.

Ezután körbevezettek a műhelyben, aztán vissza a tárgyalóba, ahol is nekem szegezték a kérdést, hogy van-e valamilyen kérdésem vagy észrevételem? 

Van! Kifejtettem (nem részletezem, irreleváns és nem is biztos, hogy érdekel) aminek hatására, majdhogynem lenyűgöztem őket. Koherens válasszal indokolták az észrevételemet.

Annyiban maradtunk, hogy kb. egy hét múlva beszélünk, hogy akkor kicsit beszéljünk konkrétabban a dologról.

Nem voltak nyomulósak és nem is lerázóak. Hagyták, hogy ülepedjen bennem az elhangzottak. Ez tetszett!

Megmondom őszintén tényleg el kell rajta gondolkodnom a héten, papírra leírni Pro-Kontra érveket, mert tényleg nem mindennapi ajánlatot kaptam és ezt most nem csak az anyagiakra értem, hanem másra is (pl. hogy egy lakást biztosítanának nekem a városban, így a napi 60 km ingázást el is felejthetném), szóval ja....Le kell ülni picit kalkulálni és átgondolni...

A múltkori állásinterjúról nem jeleztek vissza. Szerintem nem is fognak...

 

Szólj hozzá!
Címkék: élet Munka

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.